Az áram védőkapcsoló azonnal működésbe lép, ha áramszivárgást érzékel
Ennek az elektromos kapcsolókészüléknek az a feladata, az egyetlen feladata, hogy ha és amennyiben akár kis mértékben is áramszivárgást észlel, akkor lekapcsolja a mögötte lévő hálózatot. A kérdés már csak az, hogy ilyen szituáció mikor fordulhat elő? Például akkor, ha egy vezető vagy egy fogyasztó földzárlatossá válik, vagy ha valaki a balszerencsés véletlen folytán megérinti a hálózat feszültség alatt lévő részeinek valamelyikét. Utóbbi helyzetben bár az áramütés nem kerülhető el, ez tény, ugyanakkor a berendezésnek hála ez mindössze egyetlen villanásnyi ideig tart, azaz nagyon valószínű, hogy nem okoz maradandó károsodást.
Ebben a szituációban egy cseppet sem túlzás azt állítani, hogy a relé jelenléte életmentő erővel bír, azaz nem kispórolható az elektromos hálózat kiépítésekor. Az érintésvédelmi vagy életvédelmi relé (maga az elnevezés is mennyire beszédes, egyúttal kiérdemelt) a fázis és a nulla vezetékekben kialakult asszimmetriát érzékeli. Arra nem képes ugyan, hogy a kiváltó okot detektálja, vagy a probléma helyét megmutassa, azonban magát a hibát egyértelműen jelzi, vagyis a hibaáram beépített küszöbértékének túllépésekor az elektromechanikus modul azonnal közbelép és bontja a hálózatot.
Az áram védőkapcsoló jobb, mint az olvadóbiztosító?
Érzékenyebb, mégpedig két-három nagyságrenddel.
